magyar
english
A koreai himnusz zeneszerzője, Ahn Eak Tai (An Ik Te) Magyarországon is élt és tanult. Zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult, akinek útmutatásai meghatározó jelentőségűek voltak zenei pályájára. Az Ahn Eak Tai szobor állítója a Magyar-Koreai Társaság. A szoborállítás és a szoborleleplezéshez kapcsolódó rendezvénysorozat ötletgazdája és megvalósításuk menedzsere Szegő Andrea.
Szponzorok: Szöul, Budapest, Zugló, Újbuda Önkormányzata. A szobor Zsin Judit szobrászművész alkotása. A szobrot leleplezte:
Papcsák Ferenc polgármester, Szegő Andrea elnök, Eleonor Ahn, a művész lánya, Kim Hyung-Ju (Kim Hjang Dzsu) főpolgármester-helyettes, Nam Gwan-Pyo (Nám Gwán-Pjo) nagykövet, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes.
Az esemény különlegességéhez az is hozzájárult, hogy ez az első koreai emlékmű Európában.
Az ünnepség a magyar és a koreai himnusszal kezdődött melyet a Zuglói filharmónia zenekara és kórusa adott elő, vezényelt Záborszky Kálmán Liszt-díjas művész.
Budapesten Ahn Eak Tai 1938-tól 1941-ig élt. 1939-től két évig a Liszt Ferenc Zeneakadémiának volt hallgatója. Zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult, akinek útmutatásai meghatározó jelentőségűek voltak zenei pályájára. Ezért említik Kodály Zoltánt Ahn Eak Tai egyik mestereként. A magyar zenei élet olyan nagyságai figyelmét is élvezte, mint Bartók Béla és Dohnányi Ernő.
“Az Ahn Eak Tai szobornak legalább két üzenete van. Az egyik: a szobor a magyar és a koreai nép közötti barátság szimbóluma. A másik: a szobor az erős emberi eltökéltség és elszántság szimbóluma” – mondta köszöntőjében Szegő Andrea elnök.
Ahn Eak Tai életműve annál is inkább elismerést és tiszteletet érdemel, mivel hatalmas nehézségekkel kellett élete során megküzdenie. Gondoljunk arra, hogy Korea 1910 és 1945 között Japán gyarmat volt, és ilyen körülmények között akart a koreai nép zeneszerzőjévé és világszerte elismert karmesterévé válni.
A szoboravatáson üdvözlő beszédet mondott Nam Gwan-Pyo, a Koreai Köztársaság nagykövete.
Az előző esti koncerten és a szoboravatási ünnepségen részt vett az avatásra érkező koreai delegáció Kim Hyung-Ju, Szöul főpolgármester-helyettese vezetésével.
A szoboravatáson a koreai főszónok Kim Hyung-Ju, Szöul főpolgármester-helyettese.
Budapest Főváros Önkormányzatának köszönhetjük, hogy a szobor e gyönyörű helyszínen, Budapest legnagyobb és leglátogatottabb közparkjában, a Városligetben állhat.
“Nem hiába mondják, hogy a zene összeköti a nemzeteket, átível országhatárokon. Még a kifejezés is a zenéből van, összehangolja a különböző kultúrák képviselőit” – így kezdte beszédét a magyar főszónok, Csomós Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese.
Majd később így folytatta: “Mind Kodály, mind pedig Strauss büszke volt tanítványára. A fiatal zeneszerző tehetsége és az a távoli világ, amelyet képviselt, lenyűgözte az európai tanár urakat……..Büszkék vagyunk arra mi, magyarok, hogy a világhírnévre szert tett zeneszerzőről elmondhatjuk, hogy innen indult művészi pályáján.”
Budapest Főváros Önkormányzatának döntésének megszületéséhez hozzájárult Zugló Önkormányzata támogatása.Az Ahn Eak Tai (An Ik Te) szobor gondozását, felügyeletét Zugló Önkormányzata vállalta.
A szobrot Zugló Önkormányzata nevében a Magyar-Koreai Társaságtól átvette Papcsák Ferenc polgármester
Ahn Eak Tai zenéjével, az Aegukga-val, (Egukká-val), vagyis a koreai himnusszal kezdődött ünnepségünk, s nem lehetett más, méltó befejezés, mint ismét Ahn Eak Tai zenéje.
Ahn Eak Tai: Fehér liliom című művét Devich Gergely csellóművész adta elő. A Zuglói Filharmónia élén vezényelt Záborszky Kálmán Liszt-díjas művész.
Még ezen a napon megnyílt Ahn Eak Tai életének Magyarországhoz kapcsolódó időszakát korabeli dokumentumokkal, fényképekkel bemutató kiállítás.
Az „Ahn Eak Tai Budapesten” című kiállításunkat a Társaság felkérésére Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora nyitott meg.
